Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2006 / 1   //    «    4    » 
OLVASTAM, SZERZŐTÁRS
Csengery Kristóf
Az írás mire jó?
esszé 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Úgy vagyunk a kérdésekkel, mintha ruhák vagy ételek volnának. Felpróbáljuk õket - az egyik szűk, a másik éppen megfelel. Kóstolgatjuk - az egyik keserű, a másik túl édes. Ami engem illet, az óvatosan körülhatárolt, közepes vagy kis kérdésekhez vonzódom - áruházakban az ilyet M-mel vagy S-sel jelölnék. A nagyoktól viszont megriadok, kitérek elõlük: úgy tapasztaltam, nem tudok velük mit kezdeni, lötyögnek rajtam. Ezért is tisztelem azokat, akik nem félnek az XXL-es kérdésektõl, inkább bátran odaállnak elébük, készen a birkózásra.

    Én már régen nem töprengek azon, miért írok. Ha valaki megkérdezné, azt válaszolnám: fogalmam sincs. Vagy talán azt: csak. Esetleg valami olyasmit, hogy amíg ír az ember, kívül kerülhet a való élet körein, távol lebeghet, egy meghatározhatatlan, másik világ vendégeként.

    A januári Ligetben Rába György publikált egy verset, amelynek címében ott a tollforgatók számára legkényelmetlenebb kérdés: Az írás mire jó. Ne képzeljenek valami hosszú, veretes, filozófiai költeményt. Tizenöt soros szabad vers, amely világosan két részre tagolódik. Az egyszerű szavakban nem a súlyos probléma diadalmas megoldásának igényét érezni, inkább csendes rezignáltságot, méla töprengést. Mire jó az írás / szótári szavak artista gúlája / a szomszéd lakó fecsegésébõl / salto mortale háló nélkül / éjjel fölkattintott lámpa fényé-nél / mállékony porladó papírra / egymás alá körmölt varázsigéim / mire jók... - Hát itt bizony nincs válasz, csak a kérdéssel való szembesülés, és még abban is inkább a kételyt érhetjük tetten, inkább a megvallott tétovaságot, mint bármiféle szilárd állítást, amelybe belekapaszkodhatnánk.

    Ráadásul ezen a ponton a költõ mintha szórakozottan el is hagyná az önmaga által kijelölt terepet. Valami másról kezd beszélni - nem a költészet értelmérõl és hasznáról, inkább születésének rejtelmérõl: berekesztve / betűimet boldogan levitálok / de vegyítésük arányát / ne kérdezd titkukat nem ismerem / bűbáj-mester szól belõlem / a papíron múltam titkosírása / és én túl sorompóimon / a papíron jövendõk rejtvénye. A vers itt véget is ér. Látszólag az történt, hogy a költõ elindult egy nagy kérdés nyomában, de aztán elkanyarodott, magára hagyta olvasóját egy másik területen. Elõször arról tépelõdött, mire is jó az írás, ez a különös, irracionális tevékenység, de aztán témát váltott, és arról kezdett beszélni, hogy a vers még a saját alkotója elõtt sem fedi fel teljesen önmagát.

    Én azonban minél többször olvasom ezt a költeményt, annál inkább úgy érzem, Rába valójában nem tér el eredeti tárgyától, sõt, a vers végére, minden didaxist elegánsan mellõzve, a rejtjeles közlés tapintatával még a választ is felkínálja. Mert bár arra a kérdésre, hogy az írás mire jó, nincs felelet, egyet mégis biztosan tudhatunk: nap nap után találkozva a fehér papírral, folytatást keresve, sorokkal és szavakkal viaskodva újra és újra azzal szembesül a költõ, ami a legfontosabb - a titokkal, a költészet felnyithatatlan fekete dobozával, amely még az alkotó elõtt is zárva marad. A papíron múltam titkosírása [...] a papíron jövendõk rejtvénye.

    Nekem errõl beszél Rába György verse: a találkozásról az Ismeretlennel.

 
Kommentek (1)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
1. jel mondta: 2010. március 22., 21:49
Mivel a neten nem olvasható a Rába György vers teljes egészében (bár az esszéből összerakható), elmentem ma (2010. III. 22-én) a könyvtárba, kimásoltam, és ide is fölteszem.
A vers is, az esszé is nagyon szép. Jó, hogy megíródtak.

Rába György Az írás mire jó

Mire jó az írás
szótári szavak artista gúlája
a szomszéd lakó fecsegéséből
salto mortale háló nélkül
éjjel fölkattintott lámpa fényénél
mállékony porladó papírra
egymás alá körmölt varázsigéim
mire jók berekesztve
betűimet boldogan levitálok
de vegyítésük arányát
ne kérdezd titkukat nem ismerem
bűbáj-mester szól belőlem
a papíron múltam titkosírása
és én túl sorompóimon
a papíron jövendők rejtvénye


forrás: Liget 2005. január 25. p.
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2006 / 1   »   Az írás mire jó?
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911