Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2005 / 10   //    «    24    » 
Rába György
Költői varázslatok
esszé 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


Gondoltak-e Önök valaha is arra, hogy a költészet a varázslatnak egy neme? Mindenesetre nekem gondolnom kellett rá, amikor nyár elején a fogorvostól, aki vízszintesen nõtt, jobb felsõ bölcsességfogamat kihúzta, hazafelé jövet postaládámban Csengery Kristóf verseskötetét találva, a könyvet fölütöttem, és pillantásom a Fogműtét után című versre esett. Ott többek közt ezt olvastam: negyedrész bölcsességem mely szabálytalanul / bukkant föl egykor az ínybõl (van bölcs aki nem tanul // mástól megy a maga feje után) vízszintesen nõtt - írja a költõ és elbeszéli a rebellis fog kihúzásának történetét; az esethez hozzá is fűzi humoros reflexióit.

    Életnek és költészetnek ez a meglepõ találkozása nem boszorkányság, nem is parapszichológiai jelenség, hiszen a költõ nem tudhatta, hogy én fogorvoshoz készülök és milyen panasszal, magam pedig csak a kötetbõl ismertem meg a verset, mégpedig az említettem körülmények közt. Ez bizonyos értelemben kisebbfajta varázslat. Csengery Kristóf az élet hétköznapi eseményeit és szereplõit igézi elénk, és, sajnos, a foghúzás is ilyen megszokott történés. Kötetében olvasunk a porszívóról (A porszívó dicsérete), a költözködésrõl (Szerelmetes hajlék), a piacról (Piac a hõségben), levélnehezékrõl (Levélnehezékek), csõrepedésrõl (Minden rosszban), egy kölyökvizsláról (Vizslakölyök a temetõben, havazáskor), egy hajléktalanról (Ballada), sõt egy autógumi defektjérõl is (Forog tovább), és folytathatnám a sort. Csengery Kristóf éber érzékekkel észleli környezetét, a természeti és a tárgyi világot, jóllehet korántsem realista szemlélõ: átlényegíti, animizálja, egy másik szférába emeli mindazt, ami jelenség. Megelevenítõ képességét táplálja képalkotó ereje: a fény sárga porát említi (Mintha álcázás), egy másik leleményes metaforája szerint vizet legelget két ladik (Tavaszi halászat). Az ilyen költõi képek és társaik, mert vannak számosan, nemcsak a látás, az érzékelés örömére vallanak rá, hanem a lelki élet érzékenységében és a teremtõ képzelet dinamikájában gyökereznek. Csengery Kristóf az analógiákra fogékonyan jelenít meg és lényeglátó képzetkapcsolással vetít elénk tapasztalatokat, például így: Préselt / görények az országút emlékkönyvében (Két szív). Másutt a látványból, és igen szemléltetõen, absztrakcióra asszociál: Akár egy képlet, úgy áll / az út szélén a levelét vesztett / bokor (Karc).

    Ez a költészet teremtõ erõvel ábrázol, művészi törekvése mégis meghaladja, fölülmúlja a realizmus eszményét. A holdról írt verse így kezdõdik: A hold sohasem érdekes - de ha / megírják, az más. Az nem õ maga. Majd kinyilvánítja: Ne gondold, hogy az számít, ami van: / az részvétlenül és unalmasan // ásít a lét káposztafõzelék- / szagában (A megírt hold). Meggyõzõdéssel elmondható, hogy a kötet egyetlen verse sem unalmas, és ennek eredendõ oka, hogy a költõ részvéttel, a filozófiai gondolkodás részt kérõ beleélésével, problémaérzékenységével veszi számba a külvilágot. Életképei, alakrajzai, jelenetei mintha a tizenkilencedik század műfajait elevenítenék föl, ám Csengery Kristóf átélte a Nyugat poétikai tanulságait, de még az avantgárd leckéit is, és művészi képessége bármennyire is láttató, ez csupán eszköz, mert a személyiség jelenlétével hozza felszínre az esetleges tapasztalat rejtett lényegét. Ellentétben a régi irodalom varázslóival, Kirkével, aki állattá fokozta le az embereket, Armidával, aki puszta vegetációvá bűvölte le az élõlényeket, Csengery Kristóf fölszabadítja lappangó értéküket. Utaltam kis vizslát megrajzoló zsánerképére. A kölyökkutya bohókás hancúrozásának színtere a temetõ, és ahogy, még nyitva az öröklét elõtte, a színhely, a sírkert kontrasztja minden élõlény cselekedeteinek végességét sugallja, ám ugyanannyira vitalitásának erejét is. Utalok a költözködést megidézõ Szerelmetes hajlékra is: a szonett nyitánya hamar átnõ az emberi léthelyzetek átmenetiségének, álomszerű ideiglenességének megragadásába. A hajléktalant színre léptetõ Ballada az idõ nehezen tetten érhetõ, ám kérlelhetetlen munkálkodásának tükrévé válik. A frissen kapott, ajándék bagolyfigura a kozmoszt jelképezi, levélnehezéknek alkalmazott üveggömbjével szembenézve a mindenséget / delejezi, a létezés kavargó sűrűjébe / mered kitartón, töprengve és sötéten (Levélnehezékek).

    Ne tévesszen meg senkit Csengery Kristóf problémaérzékenysége, lényeglátó hajlama, mert költészete egyáltalán nem didaktikus. Életképei, zsánerrajzai, helyzetdalai a belsõ monológ drámaiságával alakulnak a bölcselet határsávjába érõ kompozícióvá. Beszédes példa erre a Ponyva című szonettje. Az expozíció egy esetleges szituáció teremtette helyzet: a beszélõ meghívót kap, de nem tudja, kitõl. Ezek után ahogy sorjáznak a kérdõ, fölkiáltó, sõt hiányos és befejezetlen mondatok, a vendégfogadás elbeszélése lidércnyomásos álomképpé mélyül. Azt se higgyük azonban, hogy a költõ álmát önti szavakba a belsõ beszéd drámaiságával. Szemléltetõ példa a tudatáramlásos elõadás, a belsõ beszéd szerkezeti szerepére a Minden rosszban... című versnek már a nyitánya is: Most ez a csõrepedés! Mi a jó benne? Vegyük át / tételrõl tételre - talán kiderül. Hogy a múlt / szerdánk ezzel telt? Fölkiáltás, kérdés, önmegszólítás, újabb kérdés: végig hasonlóan épül a jelenkori életkép, és nincs is más üzenete, mint hogy egy prózai, hétköznapi jelenség és megoldása leíró elbeszélésként rejtett drámáról ad számot. Hasonlóképpen egy másik prózai tárgyú verse, a Gumivér expozíciója a költõnek egy kiérdemesült radírral folytatott bajlódását írja le, ami aztán a belsõ beszéd útján bontakozik a hóhéroló idõ feddésévé: A derékba tört radír - persze még / egészben - legalább tíz éve (ha nem / tizenöt) szegõdött hozzám. Így kezdõdik gondolatjeles közbevetéssel, zárójeles helyesbítéssel vagy inkább öregbítéssel a költõi tárgy elõhangja mint egy eset lelki zajlásának megragadó leképezéseként, hogy a csattanó, költõi kérdés alakjában, az elmúlás helyrehozhatatlanságát nagyítsa ki: Egy halottat / akartam dolgoztatni, ki e léten túli / válasszal adta tudtomul, hogy vége; / hogy örökre elmúltak azok az idõk?

    Csengery Kristóf jelenlétének értelmét keresi a tényvilágban, de számára minden tapasztalat tükör, melyben önmagára is lát. Minthogy poeta doctus, intenzíven gondolkodó alkat, nyilvánvalóan arra a következtetésre jutott, hogy énjének alaktana és folyamatrajza magasabb összefüggésben tartozik a tényvilághoz, ezért rebbenékenyen impulzív lírai versekben hívja a transzcendenciák tanújául saját személyiségét. Ahogy egy Babitsot parafrazeáló vers már címében utal az öntükrözés föltáró értékű erejére: Csak én bírok versemnek húsa lenni. Ezek a lírai meditációi, mivel tárgyuk a lelki élet vagy a lét törvényei, még epikus ábrázoló költeményeinél is dúsabbak a dikció asszociációiban. Az önmegszólító Eredj a hangyához a szorgos rovar tevékenységének analógiájával hírleli a belsõnkbõl vezérlõ létet. A Lassan rozsdaszínre vált című költeménye a kiharapott alma fonnyadásának képi analógiájával emelkedik a minden alkotót olykor elérõ meddõség mesteri kifejezéséhez. Félbehagyott / hétfõk, megunt szerdák a tálban. Így néz vissza a költõ, ennyire érzékletesen, animisztikusan a befejezés tetõpontjáról önmaga panorámájára, ahogy természeti tárgy sorsaként megképzik elõtte.

    Megpendítettem, hogy Csengery Kristóf az avantgárd poétikájából is okult. Erre vall, hogy különbözõ vagy éppen egymással ellentétes esztétikumokat társít, például az elégikus szemléletet, ami tragikus sorselv, humorral, olykor groteszkkel. Egy perc című szonettje ezzel a költõi kérdéssel indul: Mivel teljen? Vagy inkább: mibõl álljon? A kompozíció a percek zárójelbe iktatásával torkollik a groteszk árnyalatú kódába: Mérlegeltem, / mivé legyek, s latolva létemet, / letelni tudtam, nem betelni. / (hatvan). Az Istenek című vers szerint a még üres papíron vándorló hangya a Hangyák Istenének arcát rajzolja, másutt a gyümölcsöknek, zöldségeknek antropomorfizmussal, fortélyos ritmikával, bravúros rímeléssel elmélyítve színesíti a költõ játékossá a Piac a hõségben zsánerképét. Csengery Kristóf a maga költõi világát mikrokozmosznak fogja föl, az objektív és szubjektív szemléletformák, ellentétes esztétikai sorselvek társítása, a ritmustervek, egyáltalán a finomszerkezetek széles skálája jelzik együtt a teljesség eszményére törekvõ költõi szándékot. És ez már kisebbfajta varázslat.

    A kötet bemutatásából nem maradhat ki a kötetcím megvilágítása. A cím Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írott I. levelébõl ered: "Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen énbennem, olyanná lettem, mint a zengõ érc vagy pengõ cimbalom." A címadó vers ismert költõi eljárással, az ún. katalógussal veszi számba a metró utasainak testi és szellemi jegyeit, de valamennyit elutasítja, végül a csattanó szónoki kérdést tesz föl: Nincsen bennem szeretet? De az emberarcú szeretet nem pucér karitatív gesztus, hanem odafigyelés, beleélés, beleérzés, ám mindez csak akkor építõ elv, ha még többre, még jobbra tör, márpedig a kötet szerzõjének a lelki élettõl a szemhatárig terjedõ, értve elemzõ figyelme maga a konstruktív szeretet. Föltárja a függöny borította ablakokat, segít fölfedezni a külsõ és a belsõ világot, képes az egyszerűt ünneppé avatni. Szeressük mi is.

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2005 / 10   »   Költői varázslatok
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911