Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2005 / 7   //    «    5    » 
VIZET PRÉDIKÁLUNK
Szvetelszky Zsuzsanna
Víztestben vízlélek
esszé (részlet)
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 
 


"Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék. Aki hisz én bennem, amint az írás mondotta, élõ víznek folyamai ömlenek annak belsejébõl. Ezt pedig mondja vala a Lélekrõl, amelyet veendõk valának az õ benne hívõk."

(Jn 7:37-39)

 

(részlet)

 

Mi a víztest? "Als eine Welt für sich" - zárt egység, ahogy Forel írt 1871-ben a Genfi tóról? Vagy: "The Lake as a Microcosm" - mint Forbes 1887-ben megjelent könyvének címe (a könyv mikrokozmosz-szemlélete a belvizeknek mint önálló élettereknek viselkedésére irányította a figyelmet) sugallja?

    A víztest száraz technikai fogalom: gazdálkodási és hivatkozási méret a vizek értékelésénél. Ha felszíni, akkor egységes és jelentõs szakasz: a tó, a folyó, a tározó medence, a csatorna vagy ezek része. Ha felszín alatti, akkor lehatárolt víztömeg egy vagy több víztartón belül. A fogalom az európai Víz Keretirányelvhez (2000 végén lépett életbe) kötõdik, és célorientált: minden javaslat, akcióterv vagy tilalom mint térbeli egységekre vonatkozik a víztestre. Térbeli és egyben idõbeli is: az EU vízpolitikájának alapelve, hogy a víz nem kereskedelmi termék, hanem örökség, amit óvni, védeni és kezelni kell.

    Miért van szükség a fogalomra? (Kedvelném a tűztest, légtest, földtest fogalmát is, úgy érzem, magyarázat nélkül is értjük, mirõl van szó.) Hogy tiszta vizet önthessünk a pohárba. Olyan állapotba kerültek vizeink, hogy csak a megváltozott helyzet pontos felmérésével lehet kidolgozni terveket, melyekkel menteni próbáljuk, ami menthetõ. A 2003-ban (az ivóvíz éve volt) kiadott ENSZ-jelentés szerint 1,2 milliárd ember számára jelentett gondot, hogy tiszta ivóvízhez jusson.

    Az ökológiai és kémiai állapot felmérése nagy feladat: a víztesteket - mindenfélét: a természetes, a mesterséges és a jelentõsen módosult víztesteket is - be kell sorolni, és el kell határolni. Számba kell venni a védett területeket és a víztõl függõ tájökoszisztémákat, vizsgálni kell a vizek terheléseit és a terhelések hatását, elemezni kell a vízhasználat gazdasági vonatkozásait.

    Az állapot értékelésekor az adott víztest jellemzõit összevetik más adatokkal, referencia-kritériumokkal. Például a vízmeder formájából, a vizek kémiai jellegzetességeibõl s egyebekbõl vezetik le a természetes folyó- és tótípusokat, és más víztesteket: az ivóvíz-bázisokat, az öntözõ és vízelvezetõ árkokat, a duzzasztótavakat. Az ökológiai állapot vízfizikai és vízmorfológiai szempontoktól is függ, a kémiai vízminõséget a szennyezõanyagok koncentrációi is meghatározzák.

    A besorolás után az osztályozás következik: nagyon jó, jó, közepes, elégtelen, vagy akár rossz minõsítést kaphat a víztest. Ha nem éri el a "jó" állapotot, cselekedni kell, de nem adminisztratív alapon: a víztestek, a vízgyűjtõ-területek nem ismerik a közigazgatási határokat. Szerencsére vannak már fórumok - a Duna Egyezmény, az Elba Egyezmény - melyek talán határok nélkül jelenthetnek alapot a víztestek sorsáról szóló jövõbeni egyeztetésekhez.

    Jónak akkor mondható az állapot, ha csekély az eltérés a természeteshez viszonyítva. De milyen például egy jelentõsen módosult víztest? Akkor kapja ezt a címkét, ha annyira elhasznált - alakjában és vízvezetésében oly erõsen megváltozott -, hogy már nem lehet természetes állapotába visszaállítani, csak szigorú korlátozásokkal. Jelentõsen módosult egy víztest akkor is, ha "teste használatának" nincs gazdaságos és környezetkímélõ alternatívája. (Hanák Ludovit művészi eszközökkel mutatja be a víztestek "ilyen volt - ilyen lett" állapot-változásait. Európa egyik legjobb víz alatti filmese negyedszázada figyeli és ábrázolja a csallóközi Duna-ágak eltűnõben lévõ világát - az 1985-1988 között forgatott felvételek Ezüst Pálma díjat nyertek Antibes-ben, a víz alatti filmek fesztiválján. Hanák Ludovit szerint mindenki búvárként kezdi földi pályafutását: a magzatvízben hónapokon át úszkálunk, s amikor megszületünk, még néhány hétig adottságként õrizzük a víz alattiságot anélkül, hogy megfulladnánk. Késõbb ugyan elveszítjük ezt, és belesimulunk a környezetünk kialakította életbe, de a filmes szerint mindenkiben él tovább a vágy, hogy megnézze, mi történik a vizek felszíne alatt.)

    Nemcsak a csallóközi Duna: az emberi tevékenység következtében szinte minden víztest elveszítette természetes alakját és dinamikáját. Mesterségesen formáljuk és kiszipolyozzuk a végsõkig (mint manapság már saját hús-vér testünket is). Gátak közé szorítjuk, lépcsõzzük, mélyítjük és duzzasztjuk: kedvünkre plasztikázzuk a zabolátlant, ahol csak tudjuk. A Nílus völgyében álló Asszuáni-gáttal az aszály ellen akartak védekezni: a Nasszer-tó a Nílus átlagos hozamának kétévi mennyiségét tudja tárolni. Emberfia nem láthatta elõre, hogyan változtatja meg ez a beavatkozás a folyórendszert, az egész nílusi ökoszisztémát. A közel félszáz, Nílusban élõ halfaj közül ma tucatnyinál alig többet lehet kifogni. A Földközi-tenger keleti részének szardíniafogása még ennél is drasztikusabban csökkent - ezt a tápanyagban gazdag nílusi folyóiszap hiányával magyarázzák. A legszomorúbb hosszú távú következmény, amikor a folyódelta megadja magát az emberi erõknek és végleg visszavonul.

    Megváltoztatjuk az életfeltételeket: nem engedjük a halakat vándorolni a folyókban, elvesszük tõlük ivóhelyeiket, tönkretett folyótorkolatokat, kiszáradt tavakat és mocsarakat hagyunk magunk után. A Gangesz - a felsõ folyásán végrehajtott sok terelés miatt - a száraz évszakban már nem mindig jut el a Bengál-öböl természetes torkolatáig. Marad hely a deltába felnyomuló sós tengervíznek, amit aztán a mangrove-erdõk és a halak bánhatnak.

    Pedig az Örök Kérdésre (honnan jöttünk, hová megyünk, mivégre etc.) van olyan válasz, miszerint néhány millió évvel ezelõtt még igencsak testközeli volt kapcsolatunk a víztestekkel. A sokat vitatott "vízimajom-elmélet" feltételezése szerint - eredeti ötlete Alister Hardy biológus nevéhez fűzõdik - valamikor a csimpánztól történt elszakadás után, és az ausztralopitekuszok megjelenése elõtt megváltozott az emberszabásúak egyik csoportjának élõhelye.

    Hogy miféle véletlen események (például geológiai változások) játszhattak ebben közre, azt utólag csak találgatni lehet, de feltehetõleg ennek a csoportnak el kellett hagynia hagyományos erdei élõhelyeit, és egy-két millió éven át egy tengerrel körülvett szigeten (talán Északkelet-Afrikában, ahol 4-8 millió évvel ezelõtt majdnem három millió évig tenger áradt, közel Kenyához - itt zajlott az ember történetének több nagyjelenete is) kényszerült arra, hogy a parton és a vízben keressen táplálékot. Emiatt áttért a tengeri emlõs életmódra és lett csupasz, sós könnyeket síró és erõsen izzadó, zsírpárnákkal jól szigetelt. Ezzel magyarázható talán, hogy kiemelkedik az orra és lefelé néz az orrlyuka, orrcimpája mozgatható, s hogy magzatainak három hónapig megmarad a merülési reflexük: automatikusan nem vesznek levegõt, ha orruk víz alá kerül. Megkezdte hát az alkalmazkodást a vízimajom, de újabb véletlenek, geológiai események miatt visszatérhetett: élõhelye újra egyesült a szárazfölddel.

    Így történt-e vagy sem, ki tudja - mindenesetre feltételezhetõ (lehet, hogy Hanák Ludovit is a bennünk élõ vízimajom eredendõ kíváncsiságára gondolt?). Annyi bizonyos, hogy folyton fürdünk, ahelyett, hogy tisztára nyalnánk magunkat, mint a többi emlõs. Feltűnõen imádjuk a vizet, istenien érezzük magunkat a vízpartokon, még szavanna-lakó korunkban is a folyó- és tópartokat kerestük. Nem beszélve arról, hogy a vízi emlõsök hanggal kommunikálnak, ami csak tudatos légzésszabályozással lehetséges, és ennek megjelenése elõrehozhatta a beszéd és az ének kialakulását.

    Még hihetõbb a vízimajom-elmélet, ha felidézzük mellé, amit Ferenczi

- szerinte az anyaméh a tenger szimbóluma, vagy részleges helyettesítõje - írt 1928-ban a talasszális regresszióról: a vízbe jutás vágya mindig él az emberben, hisz a magzat is vizes közegbõl érkezik a száraz napvilágra. Az élõvilág anyaméhe eredendõen a tenger, ahol a lények keletkeztek és ahonnan a szárazföldre kerültek.

    Nem a vízimajom-elmélet által felvetett kérdésekre adja meg a választ, csak a történethez csipetnyi adalékot, hogy jóval Hardy elméletének keletkezése elõtt Monckton antropológus a múlt század húszas éveiben megfigyelte és leírta az új-guineai "kacsalábú agaiumbuk" életét. A kacsalábúak - széles és lapos talpuk miatt kapták ezt a nevet - zárt társadalomban éltek, cölöpfalvakban, egy lagúnában, mely a Musa-folyót a tengerrel kötötte össze. Életüket a vízben úszkálva töltötték, és ha nagy ritkán kijöttek a partra, nehézkesen mozogtak. Orrcimpájuk kétszer akkora volt, mint a miénk, és a víz alatt le tudták zárni. Combjuk rövid volt és vastag, lábszáruk vékony. Mellkasuk jóval nagyobb az emberi átlagnál, és belégzéskor jelentõsen ki is tágult. 

Hogy mindezek a jegyek a vízi életmódhoz alkalmazkodás miatt alakultak ki, vagy genetikai tényezõk is számítottak, már sohasem tudjuk meg: a kacsalábúak nagy részét a múlt században kiirtották, a kevéske maradékkal járványok végeztek - a vízimajom-elmélet további megfogható bizonyítékokra vár.

    Addig meg marad a "jaj, úgy élvezem én a strandot..."

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2005 / 7   »   Víztestben vízlélek
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911