Liget - irodalom és ökológia

A Liget új, online kiadása a ligetmuhely.com oldalon érhető el.

 

A liget.org 2015 január-tól csak archívumként működik,

minden friss tartalom az új oldalon érhető el.

 

A folyóiratszámok letölthetőek az alábbi címen:

http://ligetmuhely.com/category/liget/mufaj/folyoirat

Tovább a cikkekhez »
 
 
 
2005 / 7   //    «    7    » 
FALTÓL FALIG
Horgas Judit & Ács Irén
A Széchenyi fürdő
novella 
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatási nézet
 



 

Az uszodában nincs meleg,

Megszabadul a napszurástól

Ki egyszer erre ténfereg.

Nincs itt vallás- és fajkülönbség,

Csak az osztályharc van s minõ!

Külön osztályban, elkerítve

Fürdõzik itten férfi, nõ.

 

Zsigmondy Vilmos, a szabadságharcot fegyverrel és lõszerrel ellátó vasművek vezetõje és az olmützi börtön lakója, majd a Ferenc József- és a francia becsületrend birtokosa, bányamérnök, tudós, akadémiai tag, országgyűlési képviselõ az 1860-as évek végén hosszas kutatások után arra a következtetésre jutott, hogy a Budai-hegységet alkotó vízhordó dolomitréteg Pestre is áthúzódik, így bizonyára a pesti oldalon is van hévíz, csak a kéregmozgások miatt mélyebben, mint Budán. Elképzelését nem tudta bizonyítani, de felajánlotta: ha a város engedélyezi, akár saját költségen is artézi kút fúrásába kezd a Városliget területén. A sokszor egészségtelen, szennyezett pesti víz a kolerajárvány miatt még veszélyesebbé vált, a Városligeti-tó vize is frissítésre várt, és az újonnan kialakított liget növényeit is öntözni kellett volna, ezért 1868-ban a városi vezetõség végre áldását adta a kút fúrására, sõt, anyagilag is hozzájárult. A kilenc évig tartó, kínkeserves, alkalmatlan eszközökkel végzett munka eredményeként 1878. január 21-én a 970 méter mély kútból 73,8 Celsius fokos víz tört a felszínre. A világ legmélyebb artézi kútjának kénes vize gyógyítja a csúzt, zsábát, görvélykórt és bujakórt, mindenféle bõrbajokat, fogyasztása segíti a gyomor- és bélhurutban, májbajban, epebajban szenvedõket, vizelethajtó hatású, és még ki tudja, mi mindenre jó, a lelkes elemzõk úgy vélik, a híres karlsbadi fürdõnél is gyógyítóbb, de mivel  a vízmennyiség kevés, nagyszabású világfürdõ nem építhetõ.

Sebaj, elõször elkészül az ideiglenes, szerény fürdõépület a Nádorszigeten, terebélyes fák árnyékában, majd 1909-ben Czigler György a város felkérésére négy különbözõ tervet készít; a döntés értelmében népfürdõt kell építeni: a margitszigetihez hasonlót, de nagyobbat és díszesebbet. 1913-ra elkészül a szépséges fõ- és két szárnyépület, a szalonok, termálkádfürdõk és különleges gyógyászati berendezések, az öltözõfülkék, az elõfürdõ, a langyos vízű, a forró, és a lehűtõmedencék, száraz és nedves gõzkamrák, az izzasztó-pakoló és pihenõhelyiségek, a lábápoló és a fodrászat: minden a legújabb, leghigiénikusabb és legesztétikusabb kivitelezésben.

 

Szerkesztõ úr, riportra szomjas

Vágy hajszolt erre engemet,

Az osztályfal azonban oly nagy,

Hogy látni innen nem lehet.

 

Az osztályfal elválasztja az úrifürdõt a népfürdõtõl; amikor bevezetik a délután 2-tõl zárásig érvényes, olcsóbb jegyet, a kedvezmény csak az amúgy is kongó úrifürdõre vonatkozik, a jobbmódú középosztály a népfürdõbe tömörül, a nép pedig szemrehányóan nézegetheti a régi fürdõépület vasráccsal körülkerített udvarának szögletében, fák alatt rejtezõ Zsigmondy bronzszobrát. Még hogy népfürdõ.

 

Nincs semmi itt. Nyílás a deszkán,

Kabinból eltűnt óra, kincs,

Sikkasztó, kit itt füleltek le,

Nincs itten semmi, semmi sincs.

 

Ady az 1901-ben Nagyváradon született Fürdõlevelek írásakor még nem sejthette, milyen izgalmas hely a fürdõ: kibõvítését panamák, botrányok és hiteltúllépések tarkítják, a sajtó hálásan csámcsog, és elõbb-utóbb sikkasztó is akad: a Perl-unokafivérek perében, akik a számlahamisítás vádját egymásra kenik, össze is verekednek,  a bíró két szuronyos fogházõrt hív, hogy folytatni tudja a tárgyalást, szerencsére anyagi kár nincs, 1927-ben átadják a korszerű strandfürdõt három nagy medencével, az épületen kívülre ivókutat helyeznek - a népnek.

Az elsõ kút vize már nem elegendõ a fürdõ fenntartásához, 1936-ban megkezdik a második kút fúrását, a 76 fokos gyógyvizet Szent István-forrásnak nevezik el, és Európa legmelegebb kénes gyógyvizeként tartják számon, nagy örömére a ráérõ nyugdíjasoknak, akik a vízben sakkozva kúrálják mozgásszervi panaszaikat, és kedélyesen elcsevegnek az érzékeny lelkű és teljhatalmú  szekrényes nénikkel. A Széchenyi fürdõben ma már csak a Szent István-forrás vizét hasznosítják, napi 4000 köbmétert, a többit más uszodák használják. Az elsõ artézi kút vizével középületeket fűtenek, napi 2000 köbméter, kincset érõ forrásvíz pedig kárba vész.

 

Szerkesztõ úr, én megadással

Tovább is ígyen nyaralok,

A vízben és a szárazföldön

A régi híve maradok.

Ám egy fillérnyi pénzem sincs már,

Ami vár rám, a dupla kín,

Elõleget küldjön azonnal,

A címem nyolcadik kabin.

 

 
Kommentek (0)
Szóljon hozzá!

  Név* (kötelező)

  E-mail* (kötelező, de nem jelenik meg)

  Website (nem kötelező)

Tartalom* (kötelező)


A *-gal jelölt mezők és a tartalom rész kötelezőek.

Milyen nap van ma?*
(Ellenőrző kérdés a kéretlen levelek kiszűrésére.)



 
 
Liget.org   »   Folyóirat   »   2005 / 7   »   A Széchenyi fürdő
 
replica watches
replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches replica watches
replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags replica handbags
70-640 70-640 642-832 1Z0-051 220-701 642-813 70-411 642-447 300-209 300-207 070-294 itexam911