VISSZA a cikkek listájához
CIKK
A fotel    
Szerző: Novotny Gergely
 

A pók a talán távoli, de biztos léptekkel közeledő jövőben befonja az elvesztegetett időt, a szú meg belerág a finoman kidolgozott fába, a pók természetesen a kitűnően felhasznált időt is befonja, és a szú étvágya nem egyezik a műértő bútorkereskedő ízlésével, így aztán a műbútorasztalos nemes tradíciója, a szú étvágya, az idő múlása és a pók még meg nem valósult, de már tökéletesen kidolgozott terve együttműködik a kényelmemért, hogy jól üljek és figyeljem, hogyan perceg az idő. 

     Kényelem és jó felszerelés. Ezt szeretem.

     Ez a megvalósult álom. Pillanatnyilag még frissen, szú- és pókmentesen. Tisztázzuk: nem magamtól jöttem, hanem hívtak. A felelősség az övék. Majd megmondják, hogy mit akarnak. Várok. Mint a csillagok. Vagy a pókok. Beleágyazva a fotelbe és az időbe. Elterpeszkedve és kényelmesen. 

     Kár cifrázni. Jenőt várom. 

     Csak így hívom, egyszerűen Jenőnek, mert nem félek tőle. Kényelmesen elhelyezkedem. Mindenki láthatja, hogy kényelmesen terpeszkedem, mint akit ide hívtak, mint akire számítanak, mint akire szükségük van. És Jenőt várom. 

     Mikor először képzeltem el a fotelt, hűvös volt a hajnal. A kocsma előtt hosszú sor állt. Pálinkára vártak fegyelmezetten, csendesen, ünnepélyesen. Az arcok egyforma komolysága egyiptomi falfestményekre emlékeztetett. Hajnali díszőrség a piramis előtt. A ködből pedig mentőautó bontakozott ki és szirénázva tűnt el újra a ködben. De a sorban álló emberek mereven a pénztárt nézték. Nem fordították el a fejüket.

     Kényelmesen ülök, de azért hallgatózom. Aha. Mégsem. Tévedtem. Jenő lépéseit pontosan ismerem. Élesen kopog a sarka, de nem túl szaporán. Messziről is, akármilyen zajon keresztül megismerem Jenő lépéseit. 

     Természetesen nem félek tőle. Különben is, ez a beígért látogatása tiszta formalitás. Ha jól meggondoljuk, ő is csak alkalmazott, éppen olyan, mint más tisztviselő, csak hát rá esett a választás, ő kapta a megbizatást. Más is kaphatta volna. Állítólag a hangjában nincs semmi különös, és a szavai is közönségesek, mindnyájunk közönségesen használt szavai. Természetesen nekem nem kell félnem, mert engem hívtak. Nem magamtól jöttem. Akarnak valamit tőlem. És alkalmas vagyok. Ezért kényelmesen ülök.


 
előző cikk   10. cikk   következő cikk
VISSZA a cikkek listájához