Liget.org   »   2004 / 5   »   Horgas Judit & Ács Irén  –  a Fűvészkertben
http://www.liget.org/cikk.php?cikk_id=1197
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatás

Történetíróhoz pontos időszámítás illik, tehát pontosan jegyezzük fel, hogy 1847-ben a Festetics-család parkját József nádor javaslatára megvásárolja az egyetem orvosi kara 80 000 forintért. A szomszédos Orczy-kert forrása táplálta a park két tavát, amelyeket csak évekkel később tisztítanak meg, majd három részből álló, 800 négyszögöl nagyságú tórendszert alakítanak ki.

- Jövök, papuskám - mondta Nemecsek, azzal egyet csúszott, ijedtében belekapaszkodott egy vékony nádszálba, és szó nélkül belepottyant a vízbe. Nyakig merült a lébe, de kiáltani nem mert. Rögtön felállott a sekély mederben, és nagyon nevetséges kis figura volt, amint csurgott róla a víz, s a kezében még mindig görcsösen szorongatta a tollszár vékonyságú nádszálat.

Történetíróhoz pontos időszámítás illik, tehát pontosan jegyezzük fel, hogy 1963-ban Jezsek Józsika Ferenc elveszíti becsületsértési perét, amelynek során makacsul, ám különféle verziókban ragaszkodik állításához, miszerint az ifjú Molnár Ferencnek ő mondta tollba A Pál utcai fiúk történetét, sőt, ő maga Nemecsek Ernő, aki a Füvészkert tavában szerzett halálos lázból feltámadva a lelkes úttörők rendelkezésére áll. A Nemecsek-szerep éveken át jól jövedelmezett, a tanács lakást utalt ki a szegény szabó hős fiának, a rajongók hízott libákat küldtek, az úttörők autogrammot kunyeráltak és heteken át levelekkel ostromolták a Móra Kiadót, amiért nem akarta kiadni Jezsek Józsika 800 oldalas mûvét, "Ami a Pál utcai fiúkból kimaradt" címmel.

Szegény kis Nemecsek, aki valójában 1918-ban, a spanyolnátha-járványban halt meg, nem is sejthette, hogy háromszori fürdőzését a későbbi hivatásos rendőrségi besúgó, Jezsek Józsika olyannyira átéli majd, hogy szinte látja maga előtt, amint az aranyhalas medencében a kis szőke állig bújt le a vízbe, s fejét egy nagy páfránylevél alá húzta, s bár már gyerekként is magas és erős volt, sötét hajú és szemû, aki inkább lehetett volna Áts Feri, vagy az áruló Geréb, jó érzékkel a szerencsétlen sorsú, ám felejthetetlen főhőssel azonosult. 

A halhatatlanság és a siker utáni vágy indíthatta arra is, hogy három évtizeden át követelje a Szerzői Jogvédő Hivataltól a Látod-e babám, Ellőtték a jobb vállamat, Hideg szél fúj édesanyám és még számos más népdal után járó jogdíjakat, azt állítva, hogy szövegüket és zenéjüket ő szerezte az első világháború idején. Vajon súlyos személyiségzavar vagy egyszerû szélhámosság vezette ezt az embert, aki a sebesült katonáknak rendezett jótékonysági koncert jövedelmét elsikkasztotta, hamisított és zsarolt, sőt, einstandolt, interjút adott és hazudozott, akit viselt dolgai miatt még a budai dalárdából is kizártak és saját feleségének tanúvallomása szerint nem is szeretett olvasni? Miért éppen a kis Nemecsek kellett neki, miért az óriási Füvészkert a maga titokzatos, zárt kapujával?

Történetíróhoz pontos időszámítás illik, tehát pontosan jegyezzük fel, hogy 1944. március 19-én Jezsek Józsika Ferenc mégis nótaköltővé vált, mert ódát írt és zenésített meg Hitler Adolfhoz, majd kottástul expressz ajánlva Berlinbe küldte a címzettnek. A Füvészkert területe addigra már egyharmadára csökkent, beépült a grund, minden beépült, aztán minden romba dőlt, maga alá temetett 10 000 növényfajt, még azt a nagy akácfát is, ahonnan egy Pál utcai fiú a vörösingesek tanácskozását leste, és rámutatott az árulóra.