Liget.org   »   2004 / 4   »   Lődi Tamás  –  Hatosok
http://www.liget.org/cikk.php?cikk_id=1209
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatás

Verebes

Ki verebekkel húz

ujjat nyugta nem lesz

agresszív magas cé

agyát hasogatja

ahogy betömi ól

ház réseit vadul

a roham hiába

költöztet közeli

fára fészket haját

stuccolják a stukák

mai Mao-harcot

kezd hullámpala kürt

jelzi a kudarcot

élő tetőre vált

 

Fehérje-szabadalom

Mint új gazdaállat

magas fűben hanyatt

fekszem óra hosszat

eddig tűrt vendéget

nagy falatot forgat

vissza szorgos élet-

halál-mű mozdulni

kell jelet küldeni

hangyáknak legyeknek

szórt antitest pontok

vörös amőbákon

szerves orgia dúl

ha már látom ilyen

képekkel dolgozom.

 

Íráshoz kell

Tömött tintafelhők

robbannak déli vak

ömlés szortírozom

néhány dialógban

élő palántákról 

beszélek esőkről

arcom politúron

villan igazítom

hajamat magába

omlik mégis ez a 

kibélelt délután 

mondom én sem hiszem

hogy csupán vízcseppek

fény meg fújtató szél.

 

Fedett padon

Szomszédaim helyett

értük sok mindenért

kell fizetnem de most

magukra hagytam őket

gondolnak rám fák közt

hogy írom a hatost

padon ülő férfi 

esete csak versbe

az aura-zóna

ős-rítusaival

figyel ember-forma

diákjai hova

mutogatnak ott ül

ennyi éppen elég.