Liget.org   »   2007 / 7   »   Horgas Judit & René Margit  –  VÍZÖNTŐ - A Hévízi-tó
http://www.liget.org/cikk.php?cikk_id=401
betűméret: nagyobb - kisebb  |  nyomtatás

 

Partján a rezgőnyárfák óriássá

felnőnek, egy emberöltő se kell

s mankót tör ketté, aki benne hétszer

megfürdik és sosem felejti el...

 

Hétezer évvel ezelőtt vagy talán még régebben telepedtek meg itt először emberek - bólint felém kecsesen az indiai vörös tündérrózsa és egy icipicit megbillenti alsó szirmait, mintha a vállát rándítaná. - Én ugyan akkor még nem voltam itt, így nem sok látnivaló lehetett, de a rómaiak már ismerték a termálvíz gyógyító erejét, és felhasználták a bőr megmunkálásánál, a kender és a len áztatásánál is. Még szerencse, hogy ilyesmi manapság nem fordul elő - szipog finomkodva -, hogy is élhetne olyan mocsokban a legnemesebb virág, a tiszta erkölcs jelképe?

Egy arra úszó aprópikkelyű compó gúnyosan tátog: - Már megint lótusznak képzeli magát! Elhitte a sok zavarosfejű költőnek, pedig pontosan tudja: még csak nem is rokonok. Ő Nymphaea thermalis, melegvízi nimfa, ami igazán szép név, de ez a hencegő mindig magasabbra tör - csóválja a fejét, és sietve továbbúszik.

A virág sértetten hallgat, így egy ráérő vízi cickány folytatja a történetet: - Egy legenda szerint a zalai dombokat egykor maga az ördög szántotta, s ekéjének nyomán meleg víz tört elő, ezért van arrafelé annyi termálforrás. Mások úgy vélik, Flavius Theodosius kelet-római császár keresztény dajkájának könyörgésére fakasztotta a Szent Szűz, hogy a kisgyermek korában lebénult Flavius teste megerősödjön. A dajka addig gyógyítgatta a csodás vízzel és iszappal, míg valóban meggyógyult, s felnövekedvén hálából a kereszténységet tette államvallássá birodalmában. Sokáig csak a köszvényes végvári vitézek meg a környékbeli falvak lakói fürödtek a náddal és sással benőtt vízben. A tó mellett hatalmas mocsár terült el, a Hosszúsár, és finomabb urak csak akkor merészkedtek a közelébe, amikor a 17. században az elfolyó víz hasznosítására malmokat állítottak fel a völgyben, és rendezték a környéket. Európa legnagyobb melegvízű tava a 18. század közepétől már ismert és elismert gyógyfürdőként működött, a megyei tiszti főorvos elemezte és közzé tette a forrásvíz összetételét. A kénes, alkáli-hidrogénkarbonátos, enyhén radioaktív vízű tó még a katonai térképekre is felkerült. Festetics György építtette az első fürdőt, amelyet a környék lakossága ingyen használhatott, és ahol gyakorlott érvágók szolgálatait is igénybe vehették. A helyiek körében igen népszerű grófi család szívesen ereszkedett az egyszerű nép közé, olyannyira, hogy az ifjú Vilma grófnő a hazai arisztokrácia legnagyobb döbbenetére egy soproni cigányprímáshoz ment feleségül. A Festetics grófok később hét házat húzattak fel a tó mellett, ahová messze földről érkeztek látogatók, s így mind nagyobb híre lett. Lovassy Sándor, keszthelyi ornitológus és faunakutató meleg vízi virágokkal kísérletezett a század vége felé? - magyaráz lelkesen a cickány, de a tündérrózsa ridegen kiigazítja: - Egészen pontosan 1898-ban. És persze több fajjal próbálkozott, de a kényesebbje, például a fehér tündérrózsa nem bírta a tavat, és már csak a csatornában tenyészik - kacag gonoszul, hogy a cickányt elönti a méreg. - Te meg mutáns vagy, egy halványrózsaszín szirmú hibrid! - kiabálja, aztán gyorsan továbbiszkol. A virág szégyenében úgy elpirul, hogy most igazán vörösnek látszik, és ismét hallgatásba burkolózik.

- Do you speak English? - úszik mellém egy Észak-Amerikából betelepített gambuzia, aki tévedésből német nyugdíjasnak néz. Hamarosan kiderül, csak ennyit tud angolul, mert családját éppen hetven évvel ezelőtt telepítették ide, hogy elpusztítsák a maláriaszúnyog lárváit. Addigra kiépült a strand, a fürdőházra üvegtetőt húztak, nagy üdülőket emeltek, sok szobával. Reischel Vencel keszthelyi sörgyáros, aki a Festetics-családtól bérelte a fürdőt, jó üzletember volt. Elkészült a kéttornyos fürdőbejárat és a szanatórium is, és Reischel a hírneves hidroterapeutára, dr. Schulhof Vilmosra bízta a szakmai irányítást. A hévízi fürdő látogatói négy évtizeden át áldhatták a doktor nevét, amíg 1944-ben a városka teljes zsidó lakosságával együtt Auschwitzba nem vitték. - A gambuzia ezen elmereng és szomorúan továbbúszik, mintha ott sem volnék.

Egy kecskebéka veszi át a szót: - A háborúban minden megváltozott. A Festetics-család a nyilasok elől külföldre menekült, és a tavat már csak német vendégek meg sebesült katonák látogatták. Aztán mindent államosítottak, létrehozták a gyógyfürdőkórházat, szakszervezeti üdülőket építettek. A nyolcvanas évektől a kelet-európai látogatókat mind több nyugati váltotta fel, és ezzel arányosan fejlődött a fürdő és a könyék színvonala is. Hévíz városa ma az ország leggazdagabb vidéki települése - brekegi lokálpatrióta öntudattal. - A meleg tó és a környező véderdők együttélése sajátos, párás klímát teremt: enyhe a tél és nem túl meleg a nyár. Itt mindenki jól érzi magát - nyújtózkodik elégedetten, és a tündérrózsa felé kacsint: - Még ő is, bár folyton duzzog. Pedig itt szigorúan védik, a Nagyvárad melletti Püspökfürdőn meg, ahonnan eredetileg származik, egyre pusztul. Már Ady megírta, hogy: "ami virágot összeszednek, / Az mind földolgozásra vár, / Ugyanis likőrt gyárt belőle / A Moskovits Mór s fia gyár". Ezt meg fényképezik, babusgatják, címerbe rakják, egész nap a jó meleg vízben terpeszkedik. Reumás se lesz soha, az biztos - kacag a béka, és ahogy a napfény megcsillan a vizen, egy pillanatig mintha a tündérrózsa is mosolyogna.