Gyümölcs vagy zöldség?

This post was originally published on this site.

Ha megkérdezzük, hogy mi a különbség gyümölcs és zöldség között, leggyakrabban azt halljuk, hogy a gyümölcs édes, a zöldség nem. S ezt valóban alátámasztják közismert példák. Például a cseresznye édes, a fehérrépa nem. De ha alaposabban végiggondoljuk, rögtön találunk ellenpéldákat is. A banán kevésbé édes, mint a sárgarépa, pedig a banán gyümölcs, a sárgarépa zöldség. És vajon a napjainkban egyre népszerűbb édesburgonya (más néven batáta) már gyümölcsnek tekintendő? Ha az érett, édeskés narancs értelemszerűen gyümölcs, savanyú testvére, a citrom zöldség? Vagy az éretlen narancs még zöldség, de mire megérik, már gyümölcs lesz? Elég furcsa lenne. És ha a földi eper (a szamóca) gyümölcs, minek tekintsük a szintén földi áfonyát, amely – bár nyilván van némi cukor a bogyójában – igencsak savanyú, édesnek semmiképpen sem mondható. Nem is beszélve a kökényről! Pedig az áfonya és a kökény is vadon termő gyümölcs.

Van tehát valami igazság ebben a megkülönböztetésben, de túl sok a kivétel. Mondjuk ki tehát, hogy hiába az édes íz a leggyakoribb válasz a gyümölcs és zöldség megkülönböztetésére, nem egyértelmű, hogy ez a gyümölcsök általános jellemzője.

Gyakran hallani azt a választ is, hogy a gyümölcsöt nyersen esszük, a zöldségeket pedig megfőzve. Ez a magyarázat sem elvetendő, hiszen például a szilvát, a cseresznyét és a meggyet leginkább valóban nyersen esszük; a lencsét, a borsót és a babot viszont főzve. Ugyanakkor a szilvából és a meggyből finom levest is főzünk, a sárgabarackból lekvárt készítünk. Vagyis igaz, hogy a gyümölcsöket többnyire nyersen esszük, de némelyikből főtt étel is készíthető, miként a zöldségekből.

Az sem feltétlenül igaz, hogy a zöldségeket főzve (párolva, sütve) fogyasztjuk, mert zöldségnövényeket is eszünk nyersen. Sokan lelkes hívei annak, hogy jóval több nyers ételt együnk, mint amennyit szoktunk. És igazuk van, mert a nyers növényben lévő vitaminok és egészségünk szempontjából hasznos antioxidánsok a főzés hatására tönkremennek, legalábbis csökken a mennyiségük. Érdemes tehát eszegetni nyersen nemcsak a sárgarépát és a káposztatorzsát, hanem a fehérrépát (vagyis petrezselyemgyökeret), a karalábét, a karfiolt, a cukkinit, s még a kelkáposztát is.

Olykor hallani: az a különbség gyümölcs és zöldség között, hogy a gyümölcsök fán vagy bokron teremnek, a zöldségek pedig alacsony lágyszárú növényeken. És ebben a megkülönböztetésben is van valami igazság, hiszen az almát és a meggyet fáról szedjük, a ribizlit és az egrest (pöszmétét) bokorról, de a paradicsomot és a zöldborsót térdig érő, lágyszárú, karózott növényről. Viszont az ananász, amely egyértelműen gyümölcs, olyan ültetvényen terem, ahol a növények legfeljebb combközépig érnek; a földi eper meg közel a talajhoz szedhető.

Érdekes a tökfélék besorolása a zöldségek és gyümölcsök közé. Az úri tök (amiből a tökfőzelék készül) vitathatatlanul zöldség. Hasonlóképpen a patisszon (csillagtök) és a cukkini is az. Ugyanakkor a sütőtökből (akár a nagy, szürke, gömbölyű tökről van szó, akár a ma jobban kedvelt, körtealakú kanadai vagy pézsmatökről) megfelelő sütéssel finom, édes csemege készül. A szintén a tökfélék közé tartozó görögdinnyét és sárgadinnyét már inkább gyümölcsnek tartjuk, bár a mezőgazdasági szakkönyvek szerint a „termesztésmódja” alapján zöldségnek számít.

Végképp homályos a csemegeboltokban kapható, különböző magvak hovatartozása. Vajon a pucolt dió, mandula, földimogyoró és kesudió micsoda? Hiszen nem mondjuk rájuk sem azt, hogy gyümölcs, sem azt, hogy zöldség. Édes íznek az esetükben nyoma sincs, és zöldség jellegük sincs. Talán csak jobb híján mondja a boltos gyümölcsnek a diót, ha már valahova mindenképpen be kell sorolni.

Mi ebből a tanulság? Leginkább csak az, hogy gyümölcs és zöldség szavunk jelentése nem teljesen egyértelmű. De ez nem baj, hiszen ezek nem tudományos szakkifejezések, hanem piaci vagy konyhai szavak; a mindennapi élet szavai. És nyilvánvaló, hogy sem a boltok forgalmát, sem az ételkészítést nem zavarja, ha nem tudjuk eldönteni, gyümölcs vagy zöldség a dió. Vagy egyik sem. Attól még finom.