BÓBISKOLÁS

This post was originally published on this site.

El-elbóbiskolok mint az öregek 
mint anyám fújom a kását horkolok
délutáni röpke alvások unokaaltató 
mutatványok szorgos gyakorlója 
netán csak percekre kizuhanok
vagy lesüllyedek az alvás 
legáthangzóbb hártyáját húzom 
magamra a kívüli világ főbb 
történéseit közben érzékelem 
sodródom vagy kódorgok homályló 
áramlásban csupa test vagyok 
ilyenkor elhagyom magam s nem 
tudom hova leszek sehova nyilván 
zárván szabadon zsong tudatom 
álomképeket kever valókkal
szarkaszárnyon repülni falóval 
a Moszkva tér felett felriadok 
hogy meghaltam-e.

kép | vecteezy.com
versmondó | Horgas Judit