NÉZZÜK EGYÜTT Peter Paul Rubens képeit!

This post was originally published on this site.

Vannak művészek, akik lassan dolgoznak, és életük során csak néhány mesterművet hagynak hátra. Peter Paul Rubens (ejtsd: pítör pól rúbensz) azonban sok képet készített, műveivel könnyedén megtöltött volna egy egész múzeumot. Amellett, hogy művész volt, diplomataként sokat utazott, több nyelven beszélt és hatalmas műtermet vezetett. A barokk stílus legjelentősebb mestereként ismert.

A barokk festmények tele vannak élettel, mozgalmas, élénk színekkel megfestett jeleneteket ábrázolnak. A barokk szó azt jelenti, hogy szokatlan vagy túldíszített, de Rubens esetében az érzelmekben gazdag kifejezésmódra utal. A képeken a legapróbb részleteteket is kidolgozta, például az anyagok mintáját vagy az ékszerek csillogását. Képein mindig akadnak részletek, amelyek megragadják tekintetünket, mert történeteket is felidéznek.

A festő 1577-ben, egy hatgyerekes család legkisebb gyerekeként született Németföldön. A nyüzsgő kikötővárosban, Antwerpenben (a mai Belgiumban) nőtt fel. Egy távoli rokona tájképfestő műhelyében leste el a festészet fortélyait. Hamarosan a város legkiválóbb festőcéhének tagja lett, ekkorra már öt nyelven beszélt, és sikeres festőként dolgozott. Huszonhárom éves korában Itáliába utazott, négy éven át tanulmányozta az ókori szobrokat és a nagy reneszánsz mesterek műveit. Az utazás erősen hatott művészetére. Festményei megörökítik a déli ragyogást, a meleg színeket, a fény–árnyék kontrasztot ezt hívják olaszul chiaroscuro-nak (ejtsd: kjároszkúró), és az emberi test lendületét, gyakran túlzó izmosságát. Rubens képein szinte hallani a zajt, érezni, ahogy fúj a szél. Az utazás során kötött ismeretségeinek köszönhetően a mantovai herceg udvari festője lett. Sok segítője és tanítványa volt, akik a vázlatai alapján festették a háttereket és a részleteket. Így rövid idő alatt hatalmas oltárképeket, portrékat és mitológiai jeleneteket készített európai megrendelőinek.

A poszteren látható képet azonban a források szerint a saját házában festette. Ezen a természet a főszereplő, de az emberek és az állatok mozgalmassá teszik a tájképet. A kép békés vidéki jelenetet ábrázol, valószínűleg a Brüsszel melletti Laeken (ejtsd: láken) falu környékét, itt volt Rubens birtoka. Megfigyelhető, milyen erősek, egészségesek és valósághűek a fejőlányok. Rubens gyakran ábrázolta a nőket telt idomokkal, ami akkoriban a szépség és a bőség, a jólét jele volt. A háttérben a táj drámai hatást kelt: a fenséges fák felett hatalmas, felhős az égbolt. Nézzétek a fényeket! Ahogy a nap áttör a felhőkön, megvilágítja a táj egyes részeit, a sötétebb részek árnyékban maradnak. Ez a fényhatás is a barokk stílus jellegzetessége, ami mélységet és érzelmeket ad a képnek. A festő természet iránti szeretetét és tiszteletét jelképezi.

Rubens sikeres és keresett portréfestő is volt, a kis képen látható férfi portréja sejtelmes címet visel: Egy férfi arcképe, valószínűleg építész vagy földrajztudós. Vajon honnan tudhatjuk a férfi foglalkozását? Észrevehetjük a képen elrejtett apró jeleket: az órát, az építészek körében használatos szögmérőt, egy pár körzőt, valamint egy rajzeszközt. Ezek utalhatnak a férfi szakmájára, de a bezárt óra a halandóság hagyományos szimbóluma.

A művész saját családját is megörökítette festményein. Ötvenhárom éves volt, amikor megismerte második feleségét, a tizenhat éves Helenát. Ő lett a festő kései múzsája, sok képén szerepel. A családi portré melegséget áraszt, a szereplők egymást figyelő tekintete gondoskodásról árulkodik. Rubens sikeres, jól öltözött férfiként jelenik meg, a gyermek (valószínűleg a fiúk, Frans) játékos mozdulatot tesz, így válik még természetesebbé a jelenet.