BŰNBEESÉS

This post was originally published on this site.

Kicsi alma. Herezacskóra
hasonlít, a ráncok összefutnak
a vékony bőrön, leszakítani
ne több, kívánság helyett csak 
unalom vezeti kezét, mintha
köröm alól piszkot kotorna
elő, íze is a fogínyig
behasítja, tapad a héja, mintát
vesz a szájpadlásról az idő.

Kásás, keserű. Kofák odvas
foga vásik ilyen utóíz nélküli,
magának félretett falásba,
a férfi is tűnődő, akár
itt se lenne – szerelmét,
az elsőt úgy fogadja, mintha
várna másra, semmi súly,
a halál, mint az emlő,
ahogy csecsemő talál a szopásra,
csordul a tej, száján a levegő –
a halottakat jobb, ha senki se látja.

kép | DALL-E