UTOLSÓ FÉNY

This post was originally published on this site.

Amikor kiléptél,
a redőny rései még tartották a reggelt.
A fény óvatos vendég,
előbb a falhoz simulva,
aztán a szék karfáján pihenve jött be.

Te már a küszöbnél álltál,
kezed a kilincsen –
nem nyomtad le, csak tartottad,
elég volt nem mozdulni,
hogy eldőljön.

A cipőd orra az ajtó rése felé mutatott,
a sarkad még befelé.
A pillanat kődarab a zsebben:
súly és bizonyíték.

Amikor lenyomtad a kilincset,
a fény egyszerre ugrott a padlóra,
és soha többé nem jött úgy vissza.

kép | vecteezy.com