Zöld gondok

This post was originally published on this site.

Attól kezdve, hogy egy növény magokkal teli termése beérik, leválik szülőjéről, a földre pottyan, vagy a szél szárnyán elröppen, a magnak és a belőle sarjadó új növénynek az élet nehézségeivel, gondjaival kell megküzdenie. Vagy mégsem? 

A növények nem tudnak úgy gondoskodni utódaikról, mint az állatok, de rövid ideig, közvetetten mégis kapnak „anyai” támogatást, ami segíti a magból kikelő egyedet. Az egyik első segítség mindjárt maga a termés, ami még a növényről leválás után is óvja a csírát hordozó magot. Külső burka lehet kemény, mint például a kókuszé vagy a dióé. Más termések külső burka viszont húsos, puha és nedvdús, mint a szőlőé vagy a paradicsomé, ami a kiszáradástól védi a magokat, és savas anyagai gátolják kicsírázásukat a termésben. A húsos termésburok más formában is segíti az utódokat. A növényevő állatok szívesen eszik az ilyen terméseket, majd az emésztetlen magot valahol kiürítik, ahol aztán kicsírázhat. Egyes magok és termések repítőkészüléket örököltek őseiktől, így a szél segítségével terjednek. Ilyen a jól ismert gyermekláncfű „ejtőernyője” vagy a juharfa „propellere”. A magokban mindig van a növénykezdeményt segítő kisebb-nagyobb útravaló „élelemcsomag” is, tartaléktápanyag, ami segíti a csíranövényt, amíg a fotoszintézise be nem indul, és már önállóan ellátja magát. 

Miért nincs nálunk banánültetvény? A banán trópusi növény, folyamatos meleget és magas páratartalmat igényel. A gyümölcséréshez évi 25–30 °C átlaghőmérséklet és sok víz kell, de nálunk ezek a feltételek hiányoznak. A narancs, a citrom, a mandarin sem telelnek át a szabadban, mert már 0 °C alatt károsodnak. A számukra megfelelő környezetet a mi égövünkön csak üvegházban lehet biztosítani. A kivi viszont meglepően ellenálló, bírja a hideget. Egyes fajtái szabadföldön is termeszthetők Magyarországon, főleg védett, napos helyeken. A szőlő is a melegebb, napos lankákat kedveli, ezért nem terem meg északi tájakon, például Norvégia hideg klímáján. Legalábbis eddig így volt. De a klímaváltozás, a globális felmelegedés miatt Norvégiában is, az ország déli részén az egyik fjord mentén az utóbbi években sikerült meghonosítani néhány, a hideget jobban tűrő fajtát, és bort is készítettek belőlük.

Tapasztaltad már, hogy noha gyakran és bőségesen öntözöd szobanövényeidet, mégis elhervadnak, egyikük-másikuk elfonnyad? Hogyan lehetséges ez? Ilyenkor a víz kiszorítja a talajból a levegőt, és a gyökerek nem jutnak oxigénhez. Az oxigénhiányos gyökér rothadni kezd, talajgombák is megtámadják, az életfunkciói romlanak, vízfelvevő képessége megszűnik, a növény elhervad, annak ellenére, sőt, éppen azért, mert víztől tocsog a gyökér környezete. Hogy így ne járj, amikor öntözöl, vedd figyelembe, hogy a különböző növényeknek más-más a vízigénye.

A kaktuszok kevés vízzel is beérik, mert jól raktározzák testükben, a kislevelű fikusz, a szobapáfrány vagy a könnyezőpálma viszont szereti a több vizet, a nedves környezetet. A lakásban tartott növények tehát még inkább rászorulnak az ember figyelmére és gondoskodására, mert nem kapnak elegendő napfényt, nem éri őket az eső, és a környezet sem természetes.