A csipkebokor legendája – szórakoztató feladatok nyárra

This post was originally published on this site.

Olvasd el vagy hallgasd meg a mesét itt.

A csipkebokor arról mesél, hogyan teremtette őt az Úr: nem díszkertbe, hanem forró, köves pusztaságba szánta, hogy ott bírja a hőséget, tüskéivel védje magát, és egyszer majd Mózes is mellette kapjon küldetést. Eleinte irigykedik a szép rózsákra, de amikor ősszel piros csipkebogyókkal telik meg, és a madarak jóllaknak, rájön, hogy neki is fontos feladata van: élelmet ad, védelmet nyújt, és van helye a világban.

EGYEDÜL VÉGEZHETŐ JÁTÉKOK

„Én milyen növény lennék?” – rajz és gondolatok

Rajzold le magad növényként!

• Döntsd el: csipkebokor vagy, rózsa, fa vagy valami egészen más?
• Rajzold rá a „tulajdonságaidat”: a virágok jelentsék azt, amiben ügyes vagy; a tüskék azt, amiben néha túl szúrós vagy; a gyökerek azt, amiből erőt merítesz (család, barátok, hobbik).

A lap aljára írd oda: „Az én külön feladatom a világban lehetne az, hogy…”, és fejezd be a mondatot 1–2 ötlettel.

A csipkebokor naplója

Képzeld el, hogy te vagy a csipkebokor.
Írj három rövid naplórészletet:

1. A teremtés napján, amikor meglátod a pompás rózsákat, és kicsit irigykedsz.
2. Amikor a pusztában állsz, látszólag egyedül, és még nem érted, miért pont oda kerültél.
3. Amikor ősszel piros csipkebogyókkal telik meg az ágad, és madarak csipegetnek róla.

Írd le, hogyan változik közben a véleményed magadról.

„Tövislista” és „gyümölcslista”

Készíts két oszlopot egy papírra:

• „Tövisek” – ide írhatsz olyan dolgokat magadról, amiket nehéznek érzel (pl. hamar mérges leszel, szégyenlős vagy).
• „Gyümölcsök / bogyók” – ide azt írd, amiben jó vagy, és ami másoknak is öröm (pl. jól rajzolsz, vicces vagy, meghallgatsz másokat).

Gondold végig: melyik „tövisből” lehetne egyszer „gyümölcs” (pl. ha a dühödet inkább bátor kiállássá alakítod).

Csipkebogyó-figyelő (kinti megfigyelés)

Sétálj a környéken (park, mező, erdőszél), és próbálj csipkebokrot vagy más bogyós bokrot keresni.
Jegyezd fel vagy rajzold le:

• hol nő (napos helyen, árnyékban, kövek között),
• látsz-e rajta madarakat vagy más állatokat,
• milyen színűek a bogyói.

Írd mellé: „Mit tud ez a bokor, amit a díszkerti rózsák nem?”.

Mozgásos egyéni játék: „Gyökérből koronáig”

Állj fel egy kis helyen (bent vagy kint).

• Először guggolj le, és tedd a kezed a földre: te vagy a gyökér, kapaszkodsz a kövek között.
• Lassan egyenesedj fel, emeld a karjaid oldalra és felfelé: növekszik a bokor.
• A végén nyújtózz magasra, ujjaiddal apró „lángnyelveket” mutatva, mintha csipkebogyók vagy fények lennének az ágaidon.

Közben gondold végig: mi az, ami mostanában segít „gyökeret ereszteni” (biztonságban érezni magad), és mi az, ami „ágakat növeszt”, vagyis fejlődni.

CSALÁDDAL JÁTSZHATÓ ÖTLETEK

Sivatag vagy kert? – beszélgetős játék

Üljetek le, és gondoljatok arra, hogy a csipkebokor nem díszkertbe, hanem pusztába került.
Beszélgessetek róla:

• volt-e olyan helyzet az életetekben, amikor azt éreztétek, „miért pont ide kerültem?” (új osztály, új környezet),
• utólag kiderült-e, hogy mégis volt ott valami jó: új barát, élmény, lehetőség.

Mindenki mondhat egy példát, mint a csipkebokor, aki végül madarakat lát vendégül.

Kinti mozgásos játék: „Pusztai akadálypálya”

Az udvaron vagy parkban alakítsatok ki „pusztát”:

• kövek vagy papírlapok a talajon (ezekre lépni szabad),
• „tűző nap” zónák (ahol szökdelni kell),
• „sziklák” (pad, fatörzs, amin óvatosan át kell lépni).

Valaki a „csipkebokor”, ő egy kijelölt helyen áll, karját széttárva, mintha ágai lennének. A többiek „vándorok”, akik a pályán úgy mennek végig, hogy a végén a csipkebokor árnyékában „megpihennek” (leguggolnak mellette).

Minden kör után beszélhettek arról, milyen jó érzés, ha van „árnyék” – valaki vagy valami, ami segít.

Csipkebogyó – madárbüfé (ha van természetes bokor a közelben)

Ha csipkebokor vagy más bogyós bokor van a közelben, menjetek oda egy rövid „madár-megfigyelő sétára”.
Figyeljétek:

• láttok-e madarat rajta vagy körülötte,
• hallotok-e csipogást, mozgást,
• el tudjátok-e képzelni, hányféle állatnak lehet „büfé” ez a bokor télen-nyáron.

Utána otthon rajzolhattok egy „madárétterem” táblát a bokornak: „Csipkebokor Étterem – nyitva egész télen!”.

Szerepjáték: vita az Úrral

Játsszatok el egy rövid jelenetet:

• valaki legyen az Úr, aki éppen különböző növényeket teremt (pálma, rózsa, csipkebokor),
• valaki legyen „okvetetlenkedő angyal”, aki kérdezget: „Miért kell külön csipkerózsa is?”,
• valaki legyen maga a csipkebokor, aki panaszkodik, hogy ő nem elég szép.

A végén az Úr elmondja, miért fontos a csipkebokor különleges helye és feladata, és mindenki kitalálhat magának is egy mondatot: „Azért jó, hogy én így vagyok, mert…”.

Kinti játék: „Ki mit tud a tüskékről?”

Kint álljatok körbe, és gondoljatok a csipkebokor tüskéire.
Valaki mond egy helyzetet, amikor „tüskés” volt (mérges, csípős beszólás, durcás viselkedés), és azt is, miért történt.
A többiek kitalálhatják, hogyan lehetett volna a „tövist” úgy használni, hogy védjen, de ne sebezzen (pl. „határt húzni”, nemet mondani, de nem bántani).

Ezzel azt gyakoroljátok, hogyan lehet valaki egyszerre erős és kedves – mint a bokor, amelyik szúr, de közben madarakat véd és etet.

Közös rajz vagy kollázs: „Mindenkinek van helye”

Rajzoljatok egy nagy lapra sokféle növényt: rózsát, csipkebokrot, fát, fűszálat, mohát, kaktuszt.
Minden családtag válasszon egy növényt, amihez hasonlónak érzi magát, és mellé írja:

• mit szeret magában,
• mi az a „speciális terep”, ahol jól tud működni (pl. zajos társaság, csöndes sarok, sportpálya, könyvtár).

A lapra nagy betűkkel írjátok rá: „Mindenkinek van helye és feladata a világban” – ahogy a meséhez készült segédanyag címe is mondja.